Tenyésztési szabályzat
S.A.S.O.K. EGYESÜLETE
Tenyésztési szabályzat
TENYÉSZTÉSI PROGRAM
Sportolók, Agilitysek, Schipperkések Országos Kinológiai Egyesülete
(röviden S.A.S.O.K. Egyesülete, a továbbiakban Egyesület)
Székhely: 2083 Solymár, Tavasz utca 7024/2
Tenyésztésvezető: dr. Herendy Veronika
TAGNYILVÁNTARTÁS, ÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁS
A tagok nyilvántartása informatikai eszközökkel, az egyesületi irodában történik.
A taggá válás módját, a tagság feltételeit, a tagok jogait és kötelességeit az alapszabály tartalmazza.
I. TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZAT
1. Az Egyesület kutyafajtája:
SCHIPPERKE
SZÁRMAZÁSI HELY: Belgium
A HIVATALOSAN ÉRVÉNYVBEN LÉVŐ SZTENDERD KIBOCSÁTÁSÁNAK DÁTUMA: 2009.07.28.
HASZNÁLHATÓSÁGA: Kisméretű őrző és társasági kutya.
FCI-BESOROLÁSA: 1. fajtacsoport Juhász és pásztorkutyák (a svájci pásztorkutyák kivételével)
Juhászkutyák 1. csoportja, Munkavizsga nélkül
RÖVID TÖRTÉNELMI ÖSSZEGZÉS: Flamand dialektusban Schipperke jelentése “kis juhászkutya”. A Belga Juhászkutyák és a Schipperkék közös őse valószínűleg a Leuvenaar nevű juhászkutya volt, egy általában elég kisméretű, és fekete ősi fajta. A Schipperkék eredete a 17. századba nyúlik vissza. 1690 körül a Schipperke volt a legkedveltebb fajta a brüsszeli St. Gery negyed a munkásai és suszterei között, akik vetélkedőket szerveztek, hogy dicsekedhessenek a bonyolultan megmunkált sárgaréz nyakörvekkel, melyekkel díszítették kutyáikat. A farkuk teljesen csonkolva volt, mely divat valószínűleg már a 15. századtól létezett. Egerek, patkányok, vakondokok és más rágcsálók elfogójaként vált híressé. A Schipperkét először 1882-ben állították ki Spa városában. Marie-Henriette, Belgium Királynőjének köszönhetően vált divatossá. Nagy Britanniában és az U.S.A.-ban 1887-ben került bemutatásra. A fajtaleírást 1888-ban állította össze az abban az évben alapított tenyésztői klub, amely jelenleg a legöregebb tenyésztői klub Belgiumban. Az évek alatt nagy erőfeszítéseket kellett tenni a fajta egységesítéséhez. Valójában abban az időben vita alakult ki az Anvers, a Louvain és a Brüsszelből származó, különböző változatokról.
ÁLTALÁNOS KINÉZET: Lupoid. A Schipperke egy kisméretű juhászkutya, nagyon masszív felépítéssel. A feje ék alakú, eléggé fejlett koponyával, és viszonylag rövid arcorri résszel. A teste harmonikusan felépített, rövid, eléggé széles és zömök, de a végtagjai finom csontúak. A szőre nagyon karakteres, dús és egyenes szálú; nyakszőrzetet, sörényt, mellényt és térdnadrágot képezve, ami igazán egyedi körvonalat ad neki. A nemek közötti különbség jól látható.
Egyértelmű morfológiája, a juhászkutya karakterével és temperamentumával szövetkezve, hozzávéve a kis termetét, megmagyarázza hatalmas népszerűségét, ami jóval a belga határokon túlnyúlik.
FONTOS TESTARÁNYOK:
A marmagassága egyenlő a test hosszával, ezért ez egy négyzetesen felépített kutya.
A mellkas a könyök vonaláig ér le.
Az arcorri rész határozottan rövidebb, mint a fej hosszának a fele.
VISELKEDÉS/TEMPERAMENTUM: Egy kiváló kicsi őrkutya, kivételes jelző, pezseg az életerőtől, tartózkodó az idegenekkel szemben. Élénk és elfoglalt, fürge, fáradhatatlan, egyfolytában a körülötte zajló dolgok iránt érdeklődik, hajlamos bárkit megkapni, ha olyan tárgyhoz közeledik, amit az őrzésére bíztak, nagyon gyengéd a gyerekekkel, állandóan kíváncsi, hogy mi zajlik egy zárt ajtó, vagy egy elmozdított tárgy mögött, éles ugatásával, a felállított sörényével és gallérjával mutatja ki reakcióit. Ez egy érdeklődő kutya, vadászik a patkányra, a vakondokra és egyéb kártevőkre.
FEJ: Lupoid formájú, ék alakú, de nem túl hosszú, és elég széles, hogy egyensúlyban legyen a testtel. A homlok és orrcsontok mérsékelten íveltek. A koponya rész és az arcorri tájék közötti átmenet látható, de nem lehet túl hangsúlyos.
KOPONYA TÁJÉK: Eléggé széles homlok, a szemek felé keskenyedik, enyhén domború oldalról nézve. A fejtető és az orrhát vonala párhuzamos.
Stop: Hangsúlyos, de nem túlzó.
ARCORRI TÁJÉK:
Orr: Kicsi, az orr bőre mindig fekete.
Arcorri rész: Elkeskenyedik az orr felé; jól cizellált, nem túl hosszú, és nem lerövidített; a hossza körülbelül 40 százaléka a fej teljes hosszának, egyenes vonalakkal határolt arcorri rész.
Ajkak: Feketék, szorosan illeszkednek.
Álkapocs/Fogak: Egészséges, jól beágyazott fogak. Kívánatos az ollós harapás, de a tétre harapás is elfogadható. Előírás a komplett fogazat, a fogakra vonatkozó előírásoknak megfelelően. A hiánya egy vagy két első elő zápfognak (preamolaris) (1 P1 vagy 2 P1), vagy egy második elő zápfognak (premoláris) (1P2) elfogadható, az utózápfogakat (molaris) (M3) nem kell figyelembe venni.
Arc: Tiszta, alig észrevehetően behajlik a pofa szélénél.
Szemek: Színük sötétbarna, kicsi, mandulavágású, nincs sem besüllyedve, sem kidülledve; éles, élénk és csintalan nézéssel, fekete szempillás kerettel.
Fülek: Felálló, nagyon kicsi, hegyes, háromszög alakú (annyira egyenlőszárú, amennyire csak lehetséges), magasan tűzött, de nem túl közel egymáshoz, feszes és túlzottan mozgékony.
NYAK: Erős, erőteljesen izmos, nagyon terjedelmesnek tűnik a gallér dús szőrzete miatt, közepesen hosszú, jól bele illeszkedik a vállak közé, jól tartott és magasabban, amikor a kutya figyel, a felső vonala kissé ívelt.
TEST: Rövid és széles, ezért zömök, de nem vaskos vagy nehézkes, ideálisan egy négyzetbe foglalható; hossza a váll pontjától a far búbjáig (a törzshosszúság) körülbelül a marmagassággal azonos.
Hátvonal: A felső vonal egyenes és feszes, gyakran enyhén emelkedik a fartól a marig.
Mar: Nagyon hangsúlyos, és még jobban annak látszik a sörény miatt.
Hát: Rövid, egyenes és erős.
Ágyék: Rövid, széles és erőteljes.
Far: A hátulsó része a farnak rövid, széles és vízszintes, a far és a fenék pontja közötti rész harmonikusan lekerekített, olyformán, mint a tengerimalac feneke.
Mellkas: Leér a könyökig; széles elől és a vállak mögött is, ezért a bordák kellően íveltek. Profilból a mellkas telt.
Alsó vonal: A mellkas alsó vonala kellően leszáll, eléri a könyököt, harmonikusan és enyhén emelkedik a lágyék felé, enyhén felhúzott, de se nem lelógó se nem felhúzott.
FAROK: Magasan tűzött. Néhány kutya teljesen farok nélkül, vagy csak egy kezdetleges, hiányos farokkal (csonka vagy rövid farokkal) születik. Ezért nem hiba. A farokkal született kutyák farka csánkig ér. Előny, ha nyugalmi helyzetben lóg, de felemelkedhet a hátvonallal egy vonalig, ha a kutya mozgásban van. Kunkori farok, vagy a hát fölött hordott farok is elfogadott.
VÉGTAGOK: Finom csontúak és (kellően) a test alatt helyezkednek el.
ELÜLSŐ VÉGTAGOK:
Általános megjelenés: Az elülső lábak függőlegesek minden oldalról és tökéletesen párhuzamosak szemből nézve; a magasságuk a földtől a könyökig körülbelül egyenlő a marmagasság felével.
Vállak: Hosszú és lejtős, normális vállszögeléssel.
Karcsont: Hosszú és megfelelően lejt.
Könyök: Erős, sem kifelé, sem befelé nem fordul el.
Elülső végtagok: Egyenesek, eléggé távol állnak egymástól, ha szemből nézzük.
Elülső lábtő: Erős, és nem feltűnő.
Metacarpus (lábközép): Elég rövid szemből nézve, az elülső láb vonalát folytatja, oldalnézetben legtöbbször enyhén egymáshoz hajlik.
Elülső mancsok: Kicsi, gömbölyű és feszes (macska mancs), ívelt láb újak, rövid, erős, mindig fekete karmok.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK:
Általános megjelenés: A hátulsó lábaknak a test alatt kell elhelyezkedniük, és tökéletesen párhuzamosak, (ha hátulról nézzük őket).
Comb: Hosszú, erősen izmos, a gatyát alkotó szőrzet vastagsága miatt szélesebbnek tűnnek, mint valójában.
Térd: Körülbelül a csípővel egyvonalban; normális szögeléssel.
Lábszár: Körülbelül a combbal azonos hosszúságú.
Csánk: Jól szögelt, túlzások nélkül.
Metatarsus /Hátulsó lábtőizületi és lábközép tájék/: Eléggé rövid; farkas karom nem kívánatos.
Hátulsó mancs: mint az elülső mancs, vagy egy kicsivel hosszabb.
JÁRÁSMÓD/MOZGÁS: Ügetésben a mozgás ruganyos és erős, ésszerű lépéshosszal és jó hátulsó tolóerővel, a felső vonal közben vízszintes marad és a lábak párhuzamosan mozognak; az elülső végtagok mozgása a hátulsó végtagokéhoz igazodik, a könyökök nem fordulhatnak kifelé. Nagyobb sebességnél a lábak konvergálnak.
BŐR: Az egész testet jól beborítja.
SZŐRZET:
Szőr: A fedőszőr dús, vastag, egyenes és eléggé durva, elég merev szerkezettel, ezért száraz és ellenáll a tapintásnak, kiváló védelmet nyújt a puha, vastag aljszőrzettel. Nagyon rövid a szőr a füleken, rövid a szőr a fejen, az elülső lábak elején, a hátulsó lábak csánkjain. A testen a szőr átlagos hosszú és testhez-simuló. A nyak körül a szőr sokkal hosszabb és jobban eláll, a fül külső szélétől kezdve, különösen a kanoknál, de a szukáknál is, egy széles és jellegzetes gallért alkot ( hosszú szőrrel a nyak körül és szőrzettel mindkét oldalon), egy “sörény” (hosszú szőr a nyak felső része körül, a mar vonaláig folytatódik és még a vállakon is tart), és egy mellény, (hosszú szőr a nyak alsó részén és a mellkason, az elülső lábak között húzódva, és végül elenyészik a mellkas alatt). A combok hátulsó élén hosszú és dús szőr takarja a végbél területét, a kiálló szőr hegyével, amely nagyon tipikusan befelé hajtik, egy „gatyát” képez. A farkon ugyan olyan hosszú szőr van, mint a testen.
Szín: Teljesen fekete. Az aljszőrzetnek nem szükséges teljesen feketének lennie, lehet akár sötétszürke is, amennyiben a fedőszőr teljesen eltakarja. A múló évek miatt kialakuló szürkés szín elfogadható, például az arcorri rész körül.
MÉRET ÉS TESTTÖMEG:
Tömeg:
3 és 9 kg között. A kívánatos átlagos testsúly 4 és 7 kg között van.
HIBÁK: Az előző pontokban leírtaktól bármilyen eltérés hibának minősül, a hibák súlyosságának az elbírálása meg kell, hogy feleljen azzal az aránnyal, amilyen mértékű az eltérés, és hogy annak milyen hatása van a kutya egészségére vagy jólétére.
Általános kinézet: Bumfordi, hiányzik a tömege; túl rövid vagy túl hosszú láb, téglalapba illeszthető, hosszú test.
Fej: Túl hosszú vagy túl rövid. A fejtető és az orrhát nem párhuzamos, róka-arcú; túl kiugró szemöldök vagy arccsont.
Koponya tájék: Túl keskeny, túl gömbölyű vagy domború homlok (alma-fejű).
Arcorri rész: Túl hosszú, csúcsos, elhegyesedő vastag, csonka, domború felső vonal.
Fogak: A metszőfogak rossz elrendezése, vagy beágyazása. Szemek: Nagy, kerek kiugró, vagy világos a színe (mogyorószínű még elfogadott).
Test
Mellkas: Keskeny, lapos, hengeres; nem eléggé mély.
Far: Hosszú, csapott, magas, vagy a far íve nem a hátvonal folytatásából indul (az átmenetnél a far és a comb hátsó része között).
Végtagok: Túl kevés vagy túl nagy a szögellés.
Mozgás: Kötött mozgás, rövid lépéshossz, hiányzó tolóerő, nem tarja a megfelelő felső hátvonalat mozgás közben, az elülső végtagokon akciós mozgás, hátulsó végtagokon szökellő mozdulatok.
Szőr:
A szőr minősége: Túl rövid (lelapuló), túl hosszú, túl vékony, puha vagy selymes, hullámos, túl laposan a testhez simul, vagy lelóg; túl kevés; a gallér, a sörény, a mellény, vagy a gatya hiánya (a kanoknál súlyosabb hiba, főleg a gallér hiánya). Nem elegendő aljszőrzet.
A szőr színe: A fedőszőr bármely más színű, mint fekete (kivéve a szürke, barnás, vagy vöröses színárnyalatokat). Elvétve néhány kis fehér folt, pl. a lábujjakon.
Viselkedés: Közönyös vagy félénk.
SÚLYOS HIBÁK:
Fogak: Egy metszőfog (incisivus) (I1), három P1-es elő zápfog (premolaris) (3 P1) vagy két P2-es elő zápfog (2 P2) hiánya.
KIZÁRÓ HIBÁK:
Agresszív vagy túl félénk.
Bármelyik kutya, mely egyértelműen nem normális fizikai tulajdonságokkal rendelkezik vagy viselkedést mutat, ki kell zárni.
Hiányozik a fajtajelleg.
Előre vagy hátra harapás, akár a záródás hiányával (fordított ollós harapás), keresztharapás, ferde száj, ha hiányzik egy szemfog (caninus) (1 C), egy felső zápfog (premolaris) (1P4) vagy egy alsó zápfog (molaris) (1 M1), egy zápfog (1M1 vagy 1 M2 de nem az M3), egy 4. elő zápfog (alsó P4), egy 3. elő zápfog (1P3) egy másik fog hiányával együtt, vagy összesen 4 hiányzó fog, vagy több (kivéve a négy 1. elő zápfogakat).
Pigment hiánya az orron, ajkakon vagy szemhéjon.
Fülek: Lógnak, vagy csak félig állnak.
Szőrzet, amelyik hosszú, puha vagy selymes, azaz egyértelműen „hosszú szőrű” szőrtípus; hosszú szőr zászlók a fülön, a combok mögött, stb.; az aljszőr teljes hiánya.
Szín: Fedőszőr bármilyen más színű, mint fekete (kivéve a szürke, barnás, vagy vöröses árnyalatokat) vagy kis fehér foltokkal, akár a lábujjakon is.
Testtömeg egyértelműen az előírt határokon kívül.
MEGJEGYZÉS: A hím ivarú állatoknak láthatóan, tapinthatóan két, normális heréjének kell lennie a herezacskóban.
(FCI-Standard N° 83 / 20.01.2010 / HU SCHIPPERKE, magyar fordítást készítette: Halász Ildikó, szakmai lektorok: Dr. Szinák János és László István)
2. Tenyészcél:
Az egyesülethez tartozó kutyafajta eredetileg területőrzésre, terelésre, személy és tulajdonvédelemre. Napjainkban kutyasportokhoz és társasági kutyának tartják őket. Előtérbe került a kutyafajtának kedvtelésből történő tartása is, kis mérete miatt alkalmas lakásban tartásra is.
Az Egyesület célja, hogy a magyarországi állomány a fenti felhasználási területeket kielégítő, azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, a fajtagazda ország és az FCI standardjában foglaltakhoz legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, jól szocializált fajtatiszta egyedekből tevődjön össze.
2.1 Tenyésztés módszere: Fajtatiszta tenyésztés.
a) Idegen párosítás
A párosítandó egyedek között a negyedik nemzedékig visszamenőleg semmiféle rokonság nem mutatható ki.
b) Beltenyésztés (rokon és vonaltenyésztés)
A párosítandó egyedek között négy nemzedékre visszamenően egy vagy több közös ős mutatható ki.
Vonaltenyésztés
Általában kiváló apaállatokat keresztezünk vissza meghatározott rendszerességgel rokon leszármazottaira.
Cél: Kiváló tulajdonságok rögzítése és megőrzése az utódokban. Minél jobb jegyekkel és minél nagyobb átörökítő képességgel rendelkezik a vonalalapító apaállat annál inkább érdemes vele vonaltenyésztést végezni.
Szoros rokontenyésztés
Apa - lánya, anya - fiú utódai és testvérek.
Ez a tenyésztési eljárás a Tenyésztés vezető engedélyéhez kötött.
Cél: Küllem és jellem szempontjából nagymértékben rögzíteni lehessen a kívánatos tulajdonságokat.
A tenyésztési eljárások összességét egészíti ki a tenyésztés módszerének eszköztára, mely az alábbiakból tevődik össze:
· Küllemi teljesítmény lemérése - Egyesületi, MEOE és FCI tagok által szervezett kiállításokon, tenyész szemléken történik.
· Belső értékmérő tulajdonságok, illetve tenyész teljesítmény lemérése.
Az anyaországbelihez hasonló karakterteszteken alapuló pontrendszerek alapján történik. A vizsgálat kiterjed a kutyák viselkedésére, öröklött és ösztönös tulajdonságaik felmérésére.
A tenyészszemlén kerül sor az előzőleg tenyésztésbe vett egyedek utódai alapján történő besorolására, minősítésére.
· Tenyészfelmérések eredményeinek kezelése, rangsor felállítása
A rendelkezésre álló tenyésztési adatok alapján az elnök végzi a minősítési rendszerben meghatározott módon.
· Informatikai rendszer
Az egyesület nyilvántartási és adatkezelési rendszerét az elnök, vagy megbízott helyettese irodavezető kezeli.
· Szabályok és előírások összessége
A megalkotott szabályzat és előírás-gyűjtemény a benne foglaltakkal biztosítja a minőségi kutyatenyésztés megvalósítását.
3. Minősítési rendszer:
3.1. Minősítési rendszernél figyelembe vett szempontok:
· egyesület által szervezett kiállítási eredmények
· egyéb kiállítási eredmények
· szűrővizsgálati eredmény
· utód ellenőrzés eredmény
3.2. A fenti szempontok alapján 2 osztályba sorolhatók a tenyészegyedek, melyek a következők:
I. osztályú tenyészegyed
II. osztályú tenyészegyed
3.2.1. II. osztályú tenyészegyed minősítés követelményei:
· 1 db kitűnő minősítés, CACIB vagy CAC kiállításon,
· 1 db kitűnő minősítés az Egyesület által rendezett kiállításon.
· Utódellenőrzés
Kanok és szukák estében minimum 1 utód eredményének bemutatása szükséges, amit az utód egyed kiállításán ért el 9 hónapos kor után. A kutyáknak „kitűnő” minősítést kell elérni!
· Utód ellenőrzés:
Kanok és szukák estében is 2 különböző alomból minimum 1-1 utód eredményének bemutatása szükséges, amit az utód egyedek kiállításán értek el 9 hónapos kor után. Az utódoknak egyaránt „kitűnő” minősítést kell elérni!
A kiállítási eredményeket a kutyáknak 15 hónapos koruk után kell elérniük különböző bíróktól. Az utódok kiállítási eredményei kiválthatóak egy kutyasportban elért kitűnő eredménnyel (pl.: agility, dog-dancing, obedience).
Mindkettő osztály esetében előfeltétel az Egyesület által rendezett, engedélyezett tenyészszemlén a TENYÉSZTHETŐ cím elérése.
A különböző tenyészosztályba sorolásoknál felsorolt minden követelménynek teljesülnie kell a minősítés megszerzéséhez.
A kiállítási eredményt a kutyáknak 15 hónapos koruk után kell elérniük különböző bírótól. Az utódok kiállítási eredménye kiváltható egy kutyasportban elért kitűnő eredménnyel (pl.: agility, dog-dancing, obedience..)
3.2.2. I. osztályú tenyészegyed minősítés követelményei:
· 2 db CAC minősítés, CACIB vagy CAC kiállításon
· 1 db kitűnő minősítés az Egyesület által rendezett kiállításon
Lebonyolítási rend: A dokumentumok másolatának beküldése, melyeket az iroda nyilvántartásba vesz, csatolja a törzskönyvi adatokhoz.
Az elért minősítés az egyesület honlapján feltüntetésre kerül.
4. A SASOK Egyesülete tenyésztési szabályzata
A szabályzat kiterjed az Egyesület tagjaira és minden olyan tulajdonosra, aki a klub gondozásába tartozó fajtájú kutyát tart. A fajtával kapcsolatos szakmai döntések meghozatalában az Egyesület azon tagjai vehetnek részt, akik az adott fajtát tartják, vagy kijelentik, hogy az adott fajtával foglalkoznak. Egy személy csak az általa tartott fajtára, vonatkozó döntésekben vehet részt.
4.1. Tenyésztésbe vétel feltételei
4.1.1. Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyész ebek és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, és emberi odafigyelés.
A kutyák megfelelő elhelyezése:
· egy kutya tartása esetén minimum 15 m2,
· csoportos tartás esetén kutyánként 10 m2 terület szükséges,
· a kutyák rövid ideig (1-2 óra) 3 m2 területen is tarthatók,
· A kutyák kikötve nem tarthatók.
· A kutyákat elsősorban lakásban lehet tartani, de kertben tartás esetén gondoskodni kell a kellően meleg kutyaházról.
· A kutyának minden esetben árnyékos, nyugalmas pihenő helyet kell biztosítani.
Tenyésztésbe csak olyan egyedek állíthatók, akik
· az előírásoknak megfelelő, FCI által elismert származási lappal rendelkeznek,
· tenyészthető minősítést szereztek az Egyesület által rendezett, vagy
engedélyezett tenyészszemlén.
· amennyiben a szülőpár bármelyik tagja nem rendelkezik tenyészthető minősítéssel, szuka esetén a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal kell tenyészszemlén megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, kanoknál a legközelebbi tenyészszemlén, addig a kölykök származási lapja nem adható ki.
4.1.2. Az importált kutya FCI által elismert származási lappal kell, hogy rendelkezzen. Ha a származási országában nem lett tetoválva, vagy chipezve, az azonosító chipet be kell helyeztetni.
Az országban átmenetileg tenyésztés, vagy kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de azonosításuk kötelező.
4.1.3. Importált kutyákat, tenyészszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés birtokában lehet tenyésztésbe állítani.
4.1.4. Azon kutyák, akinek valamelyik szülőjétől az Egyesület a tenyésztési engedélyét megtagadta, és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, Magyarországon nem tenyészthetők, utódaik nem törzskönyvezhetők, származási lapot nem kaphatnak.
4.1.5. A vemhesen importált szukáknak a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal, kell tenyészszemlén bemutatni, megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, a származási lapok kiadása addig felfüggesztésre kerül. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, másképp a kölykök nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba.
4.1.6. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvvezető szervezet fedeztetési igazolása alapján történhet.
4.1.7. Abban az esetben, ha a megtermékenyítés mélyhűtött spermával történik az ebek törzskönyvezéséhez a spermabank, vagy állatorvos hivatalos igazolása szükséges!
4.2. A tenyésztésbe vétel korhatárai
4.2.1. A kutyát legkorábban 18 hónapos kortól lehet tenyésztésbe állítani.
A tenyésztésbe vonás felső korhatára szukáknál 88 év, kanoknál 10 év. Ettől, a tenyésztésvezető külön engedélyével el lehet térni.
Amennyiben szülőpár bármelyike nem éri el a megadott korhatárt, a tenyésztésvezető és a fajtakör vezetőjének engedélye szükséges a tenyész nyilvántartásba történő bejegyzéshez.
4.2.2. Tenyészszemle alsó korhatára 12 hónap.
4.3. Két kölykezés közötti idő
Egy szuka után két naptári évenként csak három alom törzskönyvezhető függetlenül az alomban felnevelt kölykök számától.
Az irodavezető bejegyzi az állomány nyilvántartásba a szuka ellésének dátumát.
4.4. tenyésztés „B” törzskönyves egyeddel
Amennyiben a kutya nem FCI által elismert tenyésztő szervezet származási lapjával rendelkezik, és az egyesület által szervezett tenyészszemlén tenyészthető minősítést kap, „B” törzskönyvbe kell bejegyezni. „B” törzskönyves kutyák utódai csak „B” törzskönyvet kaphatnak egészen addig, amíg az először „B” törzskönyvet kapott egyed a harmadik sorba kerül.
4.5. Almonként nyilvántartásba vehető utódok száma:
A S.A.S.O.K. Egyesülete minden egészséges, életképes kiskutyát nyilvántartásba vesz, ha a szülők rendelkeznek az előírt minősítésekkel.
4.6. Fedeztetés feltételei
4.6.1 .Elsőfokú rokonok közötti párosítás:
A tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben, tekintettel a hazai állomány létszámára.
A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni.
Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.
Az elbírálás ideje legfeljebb 30 nap.
4.6.2. Minden pároztatáskor a kan tulajdonosa a Fedezési igazolás (3. sz. nyomtatvány) kitöltésével igazolja a fedezés tényét. A fedezési igazolás egyik példányát a szuka tulajdonosának a kan származási lapjának másolatával (mindkét oldalról) együtt átadja.
4.6.3. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal szabad pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására.
4.6.4. Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.
4.7. Alombejelentés
4.7.1. A tenyésztőnek a megszületett almot az egyesületnél beszerezhető Alombejelentő formanyomtatványon (2. sz. nyomtatvány) kell bejelentenie. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Egy almon belül a hívóneveknek azonos betűvel kell kezdődniük. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a szuka, és a kan tenyészegyed minősítési lapjának (19. számú nyomtatvány) és származási lapjának (4. számú nyomtatvány) mindkét oldali fénymásolatát, valamint az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok eredményének másolatát is.
4.7.2. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök 16 hetes koráig kell az egyesületnél leadni, személyesen, elektronikus úton vagy levélben. Amennyiben ezen időpontig a kiskutyák chipezése már megtörtént, csatolni kell az állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről. Ezen iratok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik.
4.8. Kennel nevek, kennel név védelem
4.8.1. A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra
kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet, illetve fajtát, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható. Kivéve örökösödést családtagok között.
A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. Ugyanúgy tilos egy kutya keresztneve után más kennel nevét csatolni. ( of, from, by, at, in etc.)
4.8.2. A kennel nevet a „Kennelnév kérelem” formanyomtatványon (15. sz. nyomtatvány) kell az egyesületnél igényelni. Az egyesület a feltételek fennállása esetén nyilvántartásába bejegyzi a kért nevet. A kennel név igénylésekor lehet több variációt megadni. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni és a fellebbezési határidő leteltével (a nyilvánosságra hozatal után számított 30 nap elteltével). Ajánlatos a kennel nevet az FCI-nél nemzetközileg védetté nyilvánítani. Az egyesület elfogadja a már korábban nemzetközileg elfogadásra került védett kennel neveket.
4.8.3. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet.
4.9. Tenyésztési tanács
Tenyésztési tanács tagjai:
· Tenyésztésvezető
A Tenyésztési tanács dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. Lehetnek olyan tények, melyek kiynológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák, vagy tiltják (pl. örökletes betegségek, negatív idegrendszeri tulajdonságok megjelenése az utódoknál, emberrel szembeni agresszivitás, vagy túlzott félénkség fellépése). Ilyen esetekben a Tenyésztési tanács a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg, vagy újabb bemutatást kérhet. A végleges döntésig a Tenyésztési tanács a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz a felfüggesztés ellen nem lehetséges.
A tenyésztési tanács döntése ellen a Egyesület vezetőségéhez lehet fellebbezést benyújtani 15 napon belül. Az itt született döntés, végleges.
4.10. Több tulajdonos
Ha a tenyész kutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok, jogai és kötelességei világosan kitűnnek.
5. A S.A.S.O.K. EgyesületeKarakán Klub tenyészszemle szabályzata
5.1. A tenyész szemle célja
Az egyesület által gondozott fajtákhoz tartozó egyedek standardokban rögzített külső és belső tulajdonságainak és használati képességeinek vizsgálata, a Magyarországon nyilvántartott populációk minőségi fejlesztése, a hibás, nem kívánatos egyedek kiszűrésével.
5.2. Tenyész szemle rendezvények
Tenyészszemle csak az Egyesület vezetősége által meghatározott helyen és időpontban tartható. Az időpontokat, az egyesület honlapján közzé kell tenni, megfelelő időben. Az egyesület engedélyével a MEOE vidéki szervezetei és kutyaiskolák is szervezhetnek tenyész szemlét az Egyesület által elfogadott bíróval. A tenyész szemlék számát az Egyesület vezetősége évente, igény szerint határozza meg.
5.3. Tenyészszemle bírói
A tenyész szemle bíróit a fajtakör vezetőjével történő egyeztetés után az egyesület elnöke kéri fel. A tenyészszemlén az Egyesület által gondozott fajtákat kiválóan ismerő küllembírók (szakbírók) tevékenykednek.
Szakbíróvá az válhat, aki:
· rendszeresen részt vesz a klub szakmai fórumain,
· a klub által gondozott fajtákból vizsgával rendelkezik,
· a klub vezetősége írásban szakbírónak felkér.
Szakbírói megbízást a tenyésztés vezető és a fajtakörök vezetőinek javaslatára az egyesület elnöke adja ki. A megbízás visszavonható!
A kutyák idegrendszer vizsgálatát munkabíró vagy a fajtakörök vezetői által kiválasztott, a vezetőség által megbízott nagy tapasztalatú egyesületi tag is végezheti.
5.4. A részvétel feltételei
A tenyészszemlén csak olyan kutya vehet részt, amely az egyesület által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyész szemle megkezdése előtt a tenyész szemle vezetőjének be kell jelenteni.
Minden kutyának chip alapján (külföldi fedező kanok esetén tetoválási szám is elfogadható) azonosíthatónak kell lennie.
Azonosíthatatlan kutya nem bírálható!
Tenyészszemlén csak 12 hónapos kort meghaladó kutyák minősíthetőek.
A tenyészszemlén a következő iratokat kell bemutatni:
· eredeti származási lapot,
· ismételt bemutatásnál az előző tenyész szemle bírálati lapját,
· a tenyész szemle helyszínére történő belépéskor a kutya érvényes oltási könyvét,
· a tulajdonos Egyesület tagsági kártyáját.
5.5. A vizsga lefolyása
A vizsgáról minden bemutatott kutya részére a klub által kiadott formanyomtatványon (Tenyészszemle bírálati lap 20. sz. nyomtatvány) jegyzőkönyvet vezetnek. A MEOE által kibocsájtott három példányos önindigós nyomtatványok is használhatóak.
5.6. Természet, viselkedés, munkaképesség és területőrző képesség vizsgálata
5.6.1. A kutyák egyedi azonosítójának ellenőrzése (Chip leolvasás).
5.6.2. Méretfelvétel:
Marmagasság, és súly mérése. Ez is egyfajta viselkedési próba. A kutyának nyugodtan kell viselkednie. Amennyiben a méréseket a kutya félénksége, vagy agresszivitása miatt nem lehet lebonyolítani, a további vizsgálatokból ki kell zárni.
5.6.3. Viselkedés próba:
A küllembíró a kutya viselkedését ellenőrzi, a kutya az emberrel és a többi kutyával a fajtára jellemző módon kell, hogy reagáljon. A kutya nem mutathat teljes közönyösséget, és agresszivitást sem.
5.7. A tenyész szemle szempontjai
· Fajta- és nemi-jelleg
· Arányosságok
· Viselkedés és idegrendszer
· Fej
· Fül
· Fogak
· Szem
· Nyak
· Törzs
· Mellkas
· Elülső végtagállás (izmoltság, szögellés)
· Hátulsó végtagállás (izmoltság, szögellés)
· Mancsok
· Farok
· Mozgás
· Szőrzet
· Összbenyomás
5.8. A tenyészszemlén kiadható minősítések
5.8.1. Tenyészthető
· A természet, viselkedés értékelése legalább „megfelelő”.
· A küllem legalább „megfelelő”.
5.8.2. Tenyésztésre nem engedélyezett
· A természet, viselkedésértékelése „nem megfelelő”, vagy
- Olyan küllembeli hiányosságokkal rendelkezik, amelyek a tenyésztésből kizárják.
Tenyésztésre nem engedélyezett minősítés esetén a tenyész szemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is maximum egy alkalommal. Amennyiben a minősítés ismét tenyésztésre nem engedélyezett, a kutyát véglegesen ki kell zárni a tenyésztésből.
5.9. Bejegyzésre kerülő minősítések
A tenyészszemlén készült jegyzőkönyvet (Tenyészszemle bírálati lap 820 sz. nyomtatvány) minden kutya bírálata közben jegyző vezeti a bírók diktálása alapján. Az eredeti példányt a kutya tulajdonosa a helyszínen megkapja. Ennek alapján állítják ki a Tenyészegyed minősítési lapot. A megszerzett minősítés a helyszínen bejegyzésre kerül a származási lapra.
A tenyész szemlével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az Egyesület irodája végzi, a keletkezett dokumentumok nem selejtezhetőek.
6. Kiállítási szabályzat
6.1. Bevezető
Az Egyesület kiállításait az alábbiak szerint rendezi:
Az Egyesület által tenyésztett kutyák bírálatát az egyesület által kijelölt bírók végezzék.
A bírót a Egyesület vezetősége választja ki a mindenkor érvényes bírói listából. A bírót az egyesület elnöke kéri fel.
6.2 A kiállításokon való részvétel
Az Egyesületi kiállításokra az egyesület által kibocsátott, vagy elismert törzskönyvvel lehet nevezni.
Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállításokra kizárólag az FCI által elismert származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be.
Magyar természetes vagy jogi személy, vagy jogi személységgel nem rendelkező társaság tulajdonában lévő kutya kizárólag az Egyesület által honosított származási lappal nevezhető be.
A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező kutya vihető be.
A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős.
A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos!
6.3. Nevezési feltételek
6.3.1. A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni.
A nevezéshez minden esetben csatolni kell:
· pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot, (19. sz. nyomtatvány)
· a származási lap másolatát,
· a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását
· champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát.
A nevezés postai vagy elektronikus úton is történhet.
Minden kiállításra csak egyedi azonosítóval ellátott, azonosítható kutyát lehet benevezni.
A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza.
A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve best in show időpontjának betartására.
6.3.2. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg fellelőséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el.
6.3.3. Nem nevezhetők és nem bírálhatók a kiállításokon rejtett-, egyheréjű vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák.
6.3.4. A kiállításokon sem pótnevezés, sem helyszíni nevezés nem lehetséges.
6.3.5. Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani, ha egyesületi tag, fegyelmi eljárás alá vonható.
6.3.6. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ring titkár jogosult a felvezetett kutya egyedi azonosítójának ellenőrzésére.
6.4 A kiállítás
6.4.1. A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető.
6.4.2. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ring titkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró, tanuló bíró és ring titkár. A bírálatba azonban senkinek sem szabad beavatkoznia.
6.4.3. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, nem kaphatnak minősítést. Ilyenkor a bírálati lapra rá kel! vezetni, hogy a kutya nem bírálható és az okot is meg kell jelölni.
6.4.4. A kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók.
6.4.5. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni.
6.5. Átsorolás
Ha a kutya tulajdonosa a champion osztályban történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a kutyát automatikusan a nyílt osztályba kell besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel.
A vezetőbíró jogosult a kiállításon a nem megfelelő osztályban lévő kutyát a megfelelő osztályba átsorolni, de az csak a kor , és a nem vonatkozásában lehetséges.
Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba, átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel - osztályban kell elbírálni.
Átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni.
6.6. Minősítések és címek
6.6.1. Kiállítási osztályok
BÉBI osztály:
Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást kapnak.
KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig
Ebben az osztályban a kutyák csak leírást kapnak, és több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kutyák fehér szalagot kapnak, ígéretes vagy nagyon ígéretes differenciálás lehetőségével.
FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig
Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Egyesületi Príma Junior címet, amelyhez HPJ kártya jár.
NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig.
Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással.
NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól
Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítésire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással.
CHAMPION osztály:
Nevezhető minden olyan kutya, amelyik a nevezési határidőig megszerezte a nemzeti vagy nemzetközi szépség champinátust. Ebben az osztályban is kapnak leírást és minősítést a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással.
ÉRETT osztály: 8 éves kortól
Nevezhető minden olyan kutya, amelyik betöltötte 8. életévét tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban is kapnak leírást a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással
A felsorolt osztályokban kitűnő I. minősítést elért kutya CAC, kitűnő II. Res CAC címet kaphat.
Egyéb feltételek:
· minden kutya csak egy osztályba nevezhető,
· kor szerinti nevezésnél minden esetben a bírálat napja az irányadó.
6.6.2 A kiállításon elérhető minősítések:
· kitűnő
· nagyon jó
· jó
· megfelelő
A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező.
6.6.3 Az Egyesület évente maximum egy alkalommal egyesületi kiállítást rendezhet.
A kiállításon, nemenként és kiállítási osztályonként a kitűnő I. minősítésű kutya a S.A.S.O.K. Egyesülete aktuális évi Győztese címet kaphatja.
Az egyes osztályok kitűnő I. minősítésű kutyáiból választja ki a bíró a fajtagyőztes kutyát, melynek az Egyesület aktuális év Fajtagyőztese cím adható.
6.6.4 Az Egyesülethez tartozó kutyák FCI kiállításokon szerzett minősítéseit és címeit az Egyesület tudomásul veszi és tenyészminősítes során felhasználja.
Ezek a címek a következők:
· CAC
· Res CAC
· CACIB:
· Res CACIB
· Hungária fajtagyőztes (HFGY)
· Hungária Derbi Győztes (HDGY)
· Fajtacsoport Győztes (BOG)
· A kiállítás legszebb kutyája - BEST IN SHOW (BIS)
· Hungária Junior Champion (HJCH)
· Hungária Champion (HCH)
· Hungarian Grand Champion (HGCH)
· Nemzetközi Szépségchampionátus (ICH)
6.7. Óvási bizottság
- A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs. Ez pontosan azt jelenti, hogy a kapott minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvásnak helye nincs.
- Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, óvási díj befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani.
- Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad.
- Az óvási bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
- Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek egyik tagja, egyben elnöke a kiállítás vezető bírója, egy bíró, akit a kiállítás katalógusában fel kell tüntetni, és a Egyesület által kijelölt személy írásos megbízás alapján.
7. Törzskönyvezési Szabályzat
7.1. Törzskönyvezés
A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása.
7.2. Törzskönyv
Az Egyesület által vezetett központi nyilvántartás, amely az Egyesület tenyésztési programjába befogadott fajtákba tartozó fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Minden fajta számára külön törzskönyv kerül vezetésre. A törzskönyvet – az ellenkezője bizonyításáig – közhitelű nyilvántartásként kell elfogadni.
7.3. Származási lap
Az eb nemzetközileg elismert megjelenési formájú származási igazolása.
7.4. Törzskönyv-vezető
A törzskönyvek vezetése az elnök feladata, aki felelős a törzskönyvek megőrzéséért, szabályszerű vezetéséért. Szakmai munkáját a tenyésztésvezető felügyeli. A törzskönyv-vezető feladatai:
a) a törzskönyvezés egységes végrehajtása,
b) származás nyilvántartása,
c) teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése és feldolgozása,
d) törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatásának koordinálása,
e) kapcsolatot tartás a származási lapot kiállító szervezettel,
f) felelős a törzskönyvön és a származási lapon szereplő adatok valódiságáért,
h) gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról.
7.5. Tenyésztő
Az a magyar állampolgárságú, vagy a Magyar Köztársaság területén tartósan (évi 270 nap) tartózkodó külföldi jogképes, természetes személy, illetve a Magyar Köztársaságban bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyesületek, aki (amely) legalább egy az egyesület által vezetett ebtörzskönyvben szereplő, tenyészthető szuka tulajdonosa és az egyesülettől, vagy más elismert ebtenyésztő szervezettől kennelnevet kapott.
7.6. A törzskönyvezés szabályai
7.6.1. Az egyesület mindazon tenyésztő ebét állomány nyilvántartásba veszi, és származási igazolással (4. sz. nyomtatvány, Származási lap) látja el,
· amely az egyesület által gondozott fajtához tartozik,
· a későbbi törzskönyvezésének a magyar jogszabályokban, vagy az egyesület szabályzataiban akadálya nincs,
· a tenyésztő az adott fajta törzskönyvezési és tenyésztési szabályzatait elfogadja, továbbá,
· a nyilvántartási díjat megfizette.
7.6.2. A hatályos magyar jogszabályoktól, az egyesület szabályzataitól történő eltérés, az azokban foglalt szabályok megsértése, valamint a kutyáknak kereskedelmi célra történő szaporításának gyanúja esetén az egyesület a törzskönyvezést és a származási lap kiadását minden külön eljárás nélkül megtagadja.
7.6.3. Az előírt okmányok hiányában, illetve az azokban szereplő formai, vagy tartalmi hiányosságok (ide értve a nem szabályszerű javítást, törlést, hamisítást is), az okmányokkal kapcsolatos bejelentési határidők túllépése esetén az egyesület a nyilvántartásba vételt, törzskönyvezést és a származási lap kiadását minden külön eljárás nélkül megtagadja.
7.6.4. A nyilvántartási és törzskönyvezési eljárás során a törzskönyv-vezető döntései ellen egyesület elnökéhez lehet fellebbezni, aki a fellebbezést 30 napon belül érdemben köteles elbírálni és ennek megfelelően intézkedni a kijavításról, vagy elutasítani a fellebbezést. A fellebbezésnek nincs helye, ha az egyesület jogszabály, az egyesület törzskönyvezési szabályzatában és a fajta tenyésztési szabályzatában foglaltak szerint járt el.
7.6.5. Az egyesület az állomány nyilvántartást és a törzskönyvet elektronikus formában vezeti. Az adat tárolásra, kezelésre, megőrzésre az egyesület megbízási szerződést köthet egy erre szakosodott szervezettel.
7.6.6. A nyilvántartó rendszerben valamint a törzskönyvben hibásan bejegyzett adatot javítani csak úgy szabad, hogy a kijavítás ténye, a korábban bejegyzett adattartalom felismerhető maradjon, megállapítható legyen a javítás időpontja, oka és a javítást végző személye, amelyről a szoftver gondoskodik. Az adatbázisban minden bejegyzett rekord véglegesen tárolásra kerül és megtekinthető.
7.6.7. Az állomány nyilvántartást és a törzskönyvet a megbízott rendszergazdának két egymástól elkülönített tárhelyen, károsodástól, illetéktelen hozzáféréstől védetten kell tárolni. Az adatok nem törölhetőek.
7.6.8. A törzskönyv főtörzskönyvi részből és melléktörzskönyvi részből áll. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek szerepelnek, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek a tenyésztésbe vonás feltételeinek. Az állomány nyilvántartásba bejegyzett ebek a tenyészminősítés megszerzése után automatikusan bekerülnek a törzskönyvbe. A tenyészminősítést kapott, és a tenyésztésbe bevont egyedek külön lekérdezhetőek a rendszerből.
7.6.9. A melléktörzskönyvi rész tartalma, formája és vezetési szabályai megegyeznek a főtörzskönyvi résszel. Melléktörzskönyvi bejegyzésre azok az ebek kerülhetnek, amelyek a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak, vagy nem az egyesület által elfogadott származási igazolással rendelkeznek, de az egyesület által rendezett tenyészszemlén, tenyészminősítést kap. A melléktörzskönyvi részben nyilvántartott eb átvezetésre kerül a főtörzskönyvi részbe akkor, ha a Tenyésztési Szabályzatban leírtak szerint tenyésztésre alkalmas minősítést kap, és felmenői közül legfeljebb a dédszülők, vagy azok valamelyike szerepel a melléktörzskönyvi részben. A melléktörzskönyvi részre való hivatkozások során a sorszám után törtjel és „B” betű alkalmazandó (…/B).
7.6.10. A törzskönyvbevételhez szükséges dokumentumok:
7.7.12.1. a 20. számú nyomtatványon a tenyészszemle jegyzőkönyv;
7.7.12.2. a tenyész osztályba soroláshoz szükséges dokumentumok lásd 3.2. pont.
7.6.11. A bejegyzéshez szükséges okmányok tartalmáért, az abban foglalt tények és adatok valódiságáért a bejelentő büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel tartozik.
7.7. Az állomány nyilvántartás, törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése
7.7.1. Állomány nyilvántartás tartalmazza:
7.7.1.1. a törzskönyvi sorszámot,
7.7.1.2. a tenyésztő nevét, címét;
7.7.1.3. a tulajdonos nevét, címét;
7.7.1.4. a születésének időpontját;
7.7.1.5. a kennel- és hívónevét, ivarát, egyedi azonosítóját, törzskönyvi számát, ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását;
7.7.1.6. a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati, szűrővizsgálati eredményét;
7.7.1.7. a tenyésztésből való kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát;
7.7.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyész igazolások dá:tumát és célját;
7.7.1.9. az eb szüleinek, nagyszüleinek, dédszüleinek és ük szüleinek kennel- és hívónevét, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyész minősítő osztályba sorolását, valamint teljesítményvizsgálati és szűrővizsgálati eredményeit.
7.7.2. Törzskönyv tartalma:
A törzskönyv minden bejegyzett ebre az állomány nyilvántartásnál felsorolt adatokat tartalmazza. A törzskönyvbe a tenyész minősítéssel rendelkező ebek kerülnek nyilvántartásba.
7.7.3. A törzskönyv vezetése folytatólagosan történik A sorszámozásnál az egyes fajták korábbi, MEOE általi törzskönyvi sorszámai folytatása kerül vezetésre. A főtörzskönyvi részben külön, „/H” jelöléssel kell jelölni a honosítás alapján bekerült ebek sorszámát.
7.7.4. Az Egyesület törzskönyvei a Magyar Ebtörzskönyv (rövidítve: MET) szerves részét képzik, egyes fajták törzskönyvei mint a MET kötetei vannak megnevezve úgy, hogy a megnevezésénél a Magyar Ebtörzskönyv kifejezés után a fajta hivatalos neve szerepel (Magyar EbtörzskönyvSchipperke, röviden: MET Schipp
8.8. A származási lap kiállításának előírásai
8.8.1. Az állomány nyilvántartásba vett egyedek részére az egyesület származási lapot állít ki. A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumokat az egyesület tenyésztési szabályzata, alom bejelentési pontja (4.7.) tartalmazza.
8.8.2. A származási lap az egyesület tulajdona, amelyet az eb mindenkori tulajdonosának ad ki használatra. A származási lap a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.
8.8.3. A származási lap elkészítésével az egyesület más szervezetet, vagy személyt is megbízhat. A megbízás a kezelési, adatszolgáltatási jogosultságokat részletesen szabályozó szerződéssel jöhet létre.. A származási lapot a tulajdonosnak az egyesület nevében az elnök adja ki. (4. sz.nyomtatvány) A származási lap postázásával más szervezet is megbízható.
8.8.4. A származási lapot szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A származási lapról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.
8.8.5. A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza:
8.8.5.1. sorszámot;
8.8.5.2. a törzskönyv megnevezését (Magyar Ebtörzskönyv Schipperke, röviden: MET Schipp
8.8.5.3. az egyesület nevét, logóját, az okmány állami elismertségét továbbá azt a tényt, hogy az Egyesület olyan országos szervezethez tartozik, amely tagja az FCI-nek;
8.8.5.4. az eb kennel- egyedi- és hívónevét, születési dátumát, fajtáját és ivarát;
8.8.5.5. az eb egyedi azonosítóját és ismertetőjeleit (szőrzet, szín és jegyek, nagyság), valamint törzskönyvi számát;
8.8.5.6. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét;
8.8.5.7. az eb származását, a negyedik generációig (szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők) visszamenőleg az ősök kennel nevét és törzskönyvi számát;
8.8.5.8. az eb szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit
· a csípőizületi dysplasia szűrés eredménye
· a nemzetközi, magyar és külföldi championátusok (Int.CH., HCH, …CH), magyar és külföldi junior championátusok (HJCH, …CH);
· a BIS, BOG, BOB (HFGY), CACIB, R.CACIB, CAC, R.CAC, HPJ címek darabszáma (pl.: 1× BIS, 3×HFGY, 2×CACIB, 5×CAC);
· A fenti címek hiányában az egyéb kiállítási eredmények, címek;
· Az eredmények, címek közül csak azok kerülhetnek bejegyzésre, amelyek a származási lapon szereplő utód nemzésekor már az adott eb tulajdonosának birtokában voltak, illetve a visszaigazolási dátumuk megelőzi a fedeztetés dátumát!
8.8.5.9. a származási lapot kiállító felelős személy aláírását, a kiállító szervezet és az egyesület bélyegzőlenyomatát;
8.8.5.10. a teljesítményvizsgálatok közül a kiállítási, munkavizsga, munkaverseny eredményeket, champion címeket, tenyészszemle eredményeket az eb tulajdonosa rávezettetheti a származási lapra, vagy az egyesület által hitelesített teljesítményfüzetben vezeti;
8.8.5.11.a teljesítményvizsgálatok közül az Egyesület által szervezett tenyészszemle eredményeket a származási lapra rá kell vezetni.
8.8.6. a származási lapon az ebek neve előtt – ha ilyennel rendelkeznek – fel kell tüntetni a legmagasabb szintű champion címet (a 6.6.4. pont szerinti sorrend a mérvadó);
8.8.7. Ha a származási lappal rendelkező, vagy arra jogosult ebet külföldön értékesítenek, akkor az egyesület úgynevezett EXPORT PEDIGREE-t állít ki pótlólag;
8.8.8. Ha az FCI által elismert, eredeti és hiteles származási lappal rendelkező ebet külföldről hoznak be az országba, az eredeti származási lapot honosítási záradékkal kell ellátni, amelyben a kutya egyesület által adott törzskönyvi száma, sorszám „/H” jelölése mutatja a honosítás tényét;
8.8.9. Ha az eb a melléktörzskönyvben szerepel, akkor a származási lapon feltűnően fel kell tüntetni ezt a tényt és a sorszámot „/B” jelöléssel kell ellátni;
8.8.10. A tulajdonosváltozást a régi és az új tulajdonos szerződésbe köteles foglalni, amelynek szabályaira a polgári jog az irányadó. Az új tulajdonos az Egyesület felé 8 napon belül köteles bejelenteni a tulajdonos változást és azt a származási lapra rávezettetni
8.8.11. A származási lapot az Egyesület részére 30 napon belül, külön felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni, ha:
a) az eb elpusztult;
b) az eb a tenyésztésből véglegesen kivonásra került;
c) a származási lap valótlan adatokat tartalmaz.
8.8.12. A fenti a) és b) pont esetben a tulajdonos, vagy a tenyésztő kérésére a származási lap érvénytelenítve és az érvénytelenítés okának feltüntetése után véglegesen birtokba adandó.
8.8.13. Amennyiben az egyesület bármely tagja az egyesület tenyésztő szervezetkénti elismerésében szereplő fajta részére olyan, nem az egyesület által kiadott származási lapot észlel, amelyen a „Magyar Ebtörzskönyv” megjelölés, vagy az FCI-re, illetve az egyesületre, mint kiadó vagy elfogadó szervezetre utaló hivatkozás található köteles ezt 8 napon belül az egyesület vezetésének jelenteni.
8.8.14. Az Egyesület vezetése ha az előző pontban körül írt származási lapról tudomást szerez, köteles a szükséges érdekvédelmi intézkedéseket megtenni.
8.8.15 Az Egyesület megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat vagy azok kölykeit kereskedőnek vagy állatkereskedésnek adja el.
Amennyiben a tag ezt a rendelkezést bizonyítottan megszegi, az egyesület kizárja a tagok sorából!
8.9. A kölykök egyedi megjelölése
8.9.1 A kölyköket legkésőbb 4 hónapos korukig egyedi jelölő eszközzel –transzponderrel (chip)- kell ellátni.
A chip behelyezése az állatorvos feladata.
8.9.2 A kölykök megszületése után a tenyésztő alombejelentő lapot állít ki (2. sz. nyomtatvány). A szabályszerűen kiállított alombejelentőt, az előírt mellékletekkel valamint a transzponder behelyezési igazolási lapot a kölykök 16 hetes koráig meg kell küldenie az egyesületi irodának. Csatolni kell a beültetett chipekhez tartozó matricákat.
8.9.3 Az egyesületi iroda az alombejelentő és mellékletei alapján elkészíti a származási lapokat, melyen rögzíti a chip számot is és a tenyésztőnek visszaküldi.
8.9.4 a származási lapok másolatát az egyesület irodája nyilvántartásba veszi és megőrzi.
8.9.5. A chipmatricák megfelelő kezeléséért, a behelyezett azonosító és a továbbított matrica azonosságáért a tenyésztő felel, az adatok valótlansága miatt keletkezett költségek őt terhelik
utódellenőrzésre vonatkozó szabályozása
SASOK Egyesületénél regisztrálásra kerül minden FCI - MEOE származási igazolással rendelkező Schipperke kutya, akinek tulajdonosa kéri a kutya felvételét a törzskönyvbe. Ezen egyedek alkotják a törzskönyvezett állomány alapját, mely folyamatában bővül a tenyésztésbe vett kutyák utódaival, valamint a honosított egyedekkel. Az Egyesület tenyésztési szabályzatában megjelölt minősítést adó rendezvényen tenyésztésre szerzett jogosultsággal a kan/szuka tenyésztésbe vehető. A Fedeztetési/Alombejelentő együttesen szolgál a fedezés megtörténtének, valamint az alom megszületésének bejelentésére.
Az alom azonosítás általános szabályai:
Az azonosítást elvégezni csak a fedezés és az alom születéséről kiállított dokumentumok benyújtása után, a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételek megléte esetén szabad, melyet a SASOK Egyesülete által kiküldött alomellenőr végez. Alomellenőrzést végezhet az Egyesület Elnöke, vagy az általa kijelölt személy. Olyan ember jelölhető alomellenőrnek, aki rendelkezik a fajta bírálatához szükséges küllembírói képesítéssel, a Tenyésztési vezető, vagy aki rendelkezik kellő tenyésztői tapasztalattal a Schipperke tenyésztésében (minimum 5 alom felnevelése esetén).
Az alomellenőrzés feltételei:
- A kiskutyákat az anyával együtt kell bemutatni, a kiskutyáknak legalább 6 hetes kort be kell tölteniük az ellenőrzéskor.
- Amennyiben az alomellenőr rendben talált mindent, átadja a chipezési jegyzőkönyvet.
- Amennyiben az ellenőr nem találta fajtajellegnek megfelelőnek az almot, azt részletes jegyzőkönyvvel jelenti a SASOK Egyesülete vezetésének, és a tenyésztőnek nem adja át a chipezési jegyzőkönyvet.
A tenyésztő feladata, hogy az alom chipezése után a chipkóddal ellátott jegyzőkönyvet, amelyet az állatorvos aláírásával és pecséttel igazol, felküldje a SASOK Egyesülete vezetőségének részére. Ez után kiállításra kerül a sorszámozott Regisztrációs Lap, amelyet a tenyésztő megkap az Egyesülettől és ennek alapján a kölyköket már eladhatja, vagy továbbadhatja. A kutya átadásáról szerződést kell írni, és ennek alapján az új tulajdonos nevére kerül kiállításra a származási lap. Ettől kezdve az új tulajdonos felelős a kutyájáért. A kutya eladásáról szóló szerződést az eladónak el kell küldenie az Egyesületnek levélben, vagy e-mailen, hogy a tulajdonos könnyebben megtalálható legyen. Ezzel a bejelentéssel a törzskönyv nem kerül az új tulajdonos nevére, csak az eladás kerül rögzítésre. A törzskönyv átírását az új tulajdonosnak kell kezdeményeznie.
